Gyermekként álmodtam, egy világról, a messzi távolban
Gyermekként álmodtam.
Feln?ttem láthattam, de nem leltem a világom, a világban,
Amir?l elhittem eljön majd és minden oly jó lesz majd.

Gyermekként elhittem, hogy az álmaim valóra váltom,
De félek, már nem jön el, most minden b?nömet úgy bánom,
Elrepülnék egy más világba, messze
a hegyeken túlra és kezdeném,
De az évek rég ráncokat rajzolnak a homokba.

Itt belül minden még tisztán él,
A gyermekkor gondtalan évei szép emlék,
Még bennem tisztán él.
Túl sok könny hullt már a földre,
túl sok fának a lombjait törte a szél,
Az élet néha túl kemény, de bízok még.